2011. november 24., csütörtök

Vegán pizza élesztő nélkül

izza élesztő és sajt nélkül...hát nem egyszerű, de azért megbírkóztam vele. Ráadásul az is szempont volt, hogy konzervet abszolút nem használtam és csakis idényzöldségek kerültek rá. Végülis logikus, hogy februárban valószínűleg nem olyan jótékony paradicsomkarikákat enni.
Íme a végeredmény:
Hozzávalók:
Tészta: 30 dkg bio teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt
2 evőkanál hidegen sajtolt napraforgó olaj
só, bazsalikom, szódabikarbóna
Feltét:  1 bögre csicseriborsó
hagyma, fokhagyma, hidegen sajtolt olaj
répa, lilahagyma, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó
Mártás: 3 evőkanál kukoricaliszt
kurkuma, só, szezámmag, olaj, víz, fokhagyma
1. A csicseriborsót előző este áztassuk be, majd főzzük puhára. Pépesítsük le, adjunk hozzá 1 evőkanál olajat, egy kis sót, zúzott fokhagymát, apróra vágott vagy reszelt vöröshagymát. Ez  a paszta kerül majd a tésztára.
2. Melegítsük elő a sütőt. Egy nagyobb keverő tálba rakjuk a lisztet, egy kiskanál sót, bazsalikomot, 1 kiskanál szódabikarbónát. Keverjük össze  a száraz alapanyagokat, majd vízzel gyúrható tésztát készítünk.
3. A tésztát egy tetszőleges formába simítjuk vagy kézzel vagy apró nyújtófával. A csicseriborsós pasztát rákenjük, majd a tetejére halmozzuk a kelbimbót, kelkáposztát, lilhagymát, répát, brokkolit.
4. Sajt helyett mártást készítünk. Kis edényben olajat hevítünk, hozzá adjuk a kukoricalisztet, szezámmagot, zúzott fokhagymát, sót, kurkumát. Egy kis vízzel besűrítjuk és a pizzára öntjük, majd az egész mehet a sütőbe. 20-25 perc alatt készre sütjük.

Ildi :-)

2010. február

Szejtán házilag

A vegetáriánusok körében igencsak közkedvelt ételről van szó. Nekem talán azért tetszik annyira, mert sokoldalúan fel lehet használni. Lehet rántani, sütni, pörköltesen, ragunként elkészíteni. Rakott, csőben sült ételekhez zöldségekkel együtt elkészítve.
Ami miatt még igazán kedvelem, hogy ennél az ételnél nem kell számolnom a fitoösztrogének hatásával, mint a pl. a tofunál. Nem szabad túlzásba vinni a szója evést sem, hiszen a fito-ösztrogének bevitele sem marad hatás nélkül. Noha a fitoösztrogének ösztrogénaktivitása gyenge, megfelelően nagy mennyiségű szója elfogyasztása mégis befolyásolja hormonháztartásunkat.
Ennek elkerülése érdekében hetente min. egyszer biztosan szejtánt fogyasztok, amit legutóbb házilag készítettem el.

Hozzávalók:
1 csomag búzasikér
víz
fűszerek
1. A búzasikért szórjuk egy nagyobb tálba és meleg vízzel dolgozzuk el. Gumiszerű masszát fogunk kapni. Cipócskákat formázzunk belőle, majd min. 10 percig pihentessük.
2. Lobogó zöldfűszeres vízben addig főzzük, amíg nem nem jönnek fel a cipócskák a víz tetjére.
3. Szedjük a ki a cipókat, és szeljük fel és újabb 15 percre tegyük vissza a vízbe főni.
4. A kihűlt szejtán szeleteket bármilyen módon felhasználhatjuk, 3-4 napig a hűtőben is eláll, ha kicsi zöldség lével dobozba rakjuk.

Ildi :-)

2010. február

Tavaszi megújulás - Bancha tea

A makrobiotikus táplálkozás egyik alappillére a napi zöld tea fogyasztás. A hangsúly természetesen az alacsony koffeintartamú fajtákon van, ezek többnyire a japán pörkölt zöld teák.
A bancha tea ideje februártól áprilisig tart. A télben megfáradt szervezetünk újjáélesztése ekkor történik, amihez nagy segítséget nyújthat ennek a sárgás-zöldes színű, karakteres ízű teának a főzete. A levelekből nyert ital tulajdonképpen egészségvédő és emésztést segítő hatással bír.
Fogyasszuk egészséggel:


Ildi

2010. február

2011. november 22., kedd

Továbbgondolva- a nagyüzemi állattartásról

Az a hústermelés, ami társadalmunk megnövekedett igényeit ki tudja szolgálni, sajnos nem lehet humánus. A cégek számára a profit az első, így igyekeznek minél többet, minél kevesebb idő alatt termelni, hogy tarthassák a tempót versenytársaikkal, valamint a megnövekedett igénnyel. Ezt természetes körülmények között elérni lehetetlen, így bevált szokás az állatok növekedésének, tejhozamának stb. serkentése speciális takarmányokkal. Így lehetséges, hogy a szarvasmarhák pl. 4-5 éves koruk helyett már 14 hónaposan elérik vágósúlyukat, a csirkéket pedig 41-42 napos korukban vágják le. Az állatok tápjába ezen kívül belekevernek bármit, hogy megspóroljanak pár forintot (toll, vér, trágya, elhullott társaik maradványai stb.). Így tulajdonképpen egymással etetik őket. Most ezek után gondoljuk végig, vajon mennyire lehet egészséges az a hús, amit az ilyen körülmények között nevelt állatokból állítanak elő?
A másik borzalom a haláluk előtt éri őket. A vágóhídra szállítás. Sokszor napokat utaznak összezsúfolva, melegben, víz és élelem nélkül. Ilyenkor az sem meglepő, ha az utazás néhány állat életébe kerül.
A termelés siettetése természetesen végig kíséri az előállítás egész folyamatát. A vágóhídra érve sem lassul a tempó...
Jó lenne, ha az emberek megállnának néha egy percre és elgondolkoznának mi zajlik, hogy kerül a pultokba a fincsi párizsi. Tényleg bármit megtehetünk? Lássunk a dolgok mögé is!
Az etikai kérdéseken túl, környezetvédelmi szempontból is vissza kéne fognunk magunkat a húsfogyasztás terén. Az állattartás miatt erdőket irtanak ki, hogy új legelőket, mezőgazdasági földterületek nyerjenek. A National Geographic 2007-es adatai szerint az amazóniai esőerdők mintegy 20%-át vágták már ki az állattartás miatt. Ha ez eléri a 40%-ot, az már visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófát fog előidézni. "A FAO és a WHO számításai szerint 1 hektár földdel 22 embert lehet ellátni egy évig, ha krumplit termelnek rajta, 19 embert, ha rizst, és csak 1-2 embert, ha birkát vagy szarvasmarhát."
Én ezzel az egésszel nem azt akarom mondani, hogy elítélem a húsfogyasztás minden formáját, és mindenki legyen vegetáriánus. Csak azt, hogy normális viszonyok közé kéne visszaszorítani a húsfogyasztást és a hústermelést. Hogy ne ilyen körülmények között kelljen "élnie" és meghalnia sok-sok ezer állatnak naponta a mi kényelmünk miatt.
Egy idevágó zene:
http://www.youtube.com/watch?v=XN2FrUUq-zI

Ahonnan pár infot merítettem, és ahol részletesebben olvashattok a témáról:
http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/529

Ani

2010. február

Almás füstölt tofu

Imádom a tofut, főleg a füstölt változatát, amihez szerintem igencsak illik az alma, sőt talán még ki is hangsúlyozza a füstölt ízt.
Az étel készítésekor lenmagolajat használtam, amely E-vitaminban, béta-karotinban gazdag.Ez az igen értékes olaj alkalmas továbbá a rák, gyulladásos megbetegedések kezelésére, meddőség megelőzésére, csökkenti a koleszterinszintet.
Az alábbi recept tulajdonképpen főzés közben alakult ki és a inprovizáció ellenére igencsak jól sikerült.




Hozzávalók:
1 csom. füstölt tofu
2 szál répa
2 db alma
1 közepes fej lilahagyma
só, bors
lenmagolaj
1. A lilahagymát pirítsuk üvegesre kevés lenmagolajon, majd adjuk hozzá a felcsíkozott répát.
2. Szeljük kockára a tofut, majd dobjuk azt is a serpenyőbe és pirítsuk tovább a répával együtt. A tofu hirtelen pirul, ezért kavarjunk rajta néhányat.
3. Utolsó lépésként rakjuk csak bele az alma szeleteket, éppen csak pároljuk kicsit a serpenyőben, majd sózzuk, borsozzuk.
4. Tálalhatjuk barnarizzsel, de önmagában is finom, könnyű vacsora.




Ildi :)


2010. február

Árpagyöngy fekete retekkel - a légúti megbetegedések ellen

Fekete retek???
Már régen elfelejtettük, pedig a legalapvetőbb téli zöldségféle, amely számos "jóságával" halmoz el bennünket a hideg időben. Illóolajban, fehérjében, szénhidrátban gazdag. Kiemelkedő a C-vitamin, kalcium, vas, foszfor tartalma. A népi hiedelem szerint remek gyógyírnek bizonyul a köhögés ellen, és igen erős immunrendszererősítő.





Hozzávalók:
3 db fekete retek
1 bögre árpagyöngy
1-2 szál újhagyma
2 fej lilahagyma
3-4 kelkáposzta levél
Shoyu szójaszósz, só
Hidegen sajtolt napraforgó olaj
  1. Főzzük meg az árpagyöngyöt, szűrjük le.
  2. A lilahagymát kevés hidegen sajtolt olajon pirítsuk meg, majd a felkarikázott fekete retekkel és a kelkáposzta levelekkel pároljuk meg.
  3. Adjuk hozzá a főtt árpagyöngyöt és pirítsuk tovább.
  4. Ízesítsük sóval, Shoyu szójaszósszal és hintsük meg újhagyma karikákkal.

Ildi :)

2010.február

2011. november 21., hétfő

Gondolatok a vegetáriánusságról

Sokan úgy gondolják,  ez valamiféle lemondással jár. Valójában semmi nehézség nincs benne, de mindez csak gondolkodás függvénye. Persze senki sem úgy születik, hogy vegetáriánus. Sajnos a norma azt diktálja, az az elfogadott, hogy húst eszünk már csecsemőkortól. Ezt teljesen természetesnek gondoljuk.
Mikor valaki észreveszi, hogy nem eszek húst, ez első kérdése a 'miért?'. Miért is? Mert azt gondolom, hogy az állatok nem azért vannak a világon, hogy az ember megegye, kihasználja őket minden lehetséges módon. Nagyanyáink idején még csak hetente egyszer került hús az asztalra (jobb esetben), az állatokat is maguk nevelték. Ezzel úgy gondolom nincs is semmi gond. Mai fogyasztás orientált világunkban viszont az emberek többsége naponta többször is húst eszik, azon pedig nem gondolkodik el, hogy is kerül az a tányérjára. Ezzel van a probléma. Hogy ész nélkül termelünk és zabálunk, csak magunkkal foglalkozva. Pedig van élet hús nélkül is. És ha megfelelően táplálkozunk a hiánybetegségek is elkerülnek.
A vegetáriánusságnak is több formája lehet.
Vannak a lakto-ovo vegetáriánusok (na ez vagyok én :-D), akik csak húst nem esznek. Tojást, tejet és tejtermékeket igen. Aztán van aki csak tojást nem, tejet és tejterméket viszont igen, és fordítva. Valamint vannak a vegánok, akik semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak. Ez is elgondolkodtató. Hiszen sajnos általában a tej és tojás sem éppen emberséges úton kerül a boltok polcaira. Lehet előbb-utóbb vegán leszek?
A vegetáriánusság az esetek többségében nem ér véget a táplálkozással. Ez egy életforma. A vegetáriánusok többsége más tekintetben is kiáll az állatok jogaiért, igyekszik semmi olyan terméket nem vásárolni, ami bármilyen módon az állatok megölésével, bántalmazásával van kapcsolatban. Például olyan kozmetikumokat vásárolunk, melyeket nem állatokon teszteltek. Később ezzel is foglalkozok majd. ;-)
Szóval ha valaki még megkérdezi MIÉRT, én is megkérdezem tőle, hogy ő MIÉRT NEM!?

Ani

2010. január

2011. november 20., vasárnap

FUR

Szőrme. Vagyis kegyetlenül megölt állatok lenyúzott bundája, amit sokan még mindig sikkesnek tartanak. De vajon tisztában vannak-e azzal, hogyan kerül a boltokba a "csinos" kis pamacsos csizma, meg az "elegáns" kabátka.
A szőrmének szánt állatokat többnyire szőrmefarmokon nevelik.Az ilyen farmokon az állatok olyan kis ketrecekben nőnek fel, hogy mire elérik a felnőtt kort, alig férnek el benne, lábaik eldeformálódnak. A szőrmeállatok másik részét a vadonból fogják be. Ők még rosszabbul viselik a bezártságot. Sokszor egymást, de saját magukat is megcsonkítják. A befogásra használt módszerek pedig gyakran eleve az állatok halálát okozzák. Arról nem is beszélve, hogy Kanadában még mindig engedélyezik a fókavadászatot. Így évente több mint 300 ezer bébifókát mészárolnak le bunkósbottal. Eközben Ázsiában kutyák és macskák bőréből állítanak elő olcsó szőrmét, játékokat, kiegészítőket. Az iparág pedig virágzik. Sok esetben álneveken tüntetik fel a szőrme eredetét, vagy egyszerűen csak kikerülik az eredet meghatározását.
A részletekbe nem szeretnék belemenni, de nem éppen emberséges módon ölik meg szegényeket.
A szőrme azon kívül, hogy állatok életébe kerül és fölösleges luxus, környezetünket vagy éppen egészségünket is károsítja. A szőrme készítése során rengeteg veszélyes hulladék keletkezik, kezdve az állatok tetemeivel. A bőr/szőrme zsírtalanítása, kikészítése során pedig olyan vegyületek keletkeznek, melyek komoly veszélyt jelentenek vizeinkre és talajunkra.
Az állatok életén túl tehát környezeti és egészségügyi kockázatot is jelent a szőrméből készült termékek támogatása. Ezért ne vásárolj olyan termékeket, melyek szőrmével vannak díszítve, esetleg kétes az eredetük.

Ha bővebben is szeretnél olvasni a témával kapcsolatban:

http://www.noeallatotthon.hu/szorme/tenyek.html

http://www.fokuszbanano.hu/csaj_kucko/trend/3044/felejtsd_el_a_szormet

http://velvet.hu/trend/bunda60207/


http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allatvedo/kinek-a-bundaja/500/


http://www.youtube.com/watch?v=VTZQnQeAPJc

Végül pedig egy szomorú "mese", amit egy kedves ismerősöm készített:

http://www.youtube.com/watch?v=Jl0oVVxDhA4


Ani

2010. február